-Kicsim gyere megyünk a Macansie családhoz-kopogott anyu az ajtómon
-de anya azok olyan sznobok.
-Lehet de a fiuk most jött vissza.
-Van gyerekük?
-Van. Szóval siess.
-Rendben megyek.-ahogy leértem a 2 fiún a tollas kalapjuk van-Már megint kakast játszotok?-kacagtam
-Hé ez a legszepp kalapom-mondták egyszerre
-Nagypapi és ott lesz?
-Nem ő ma pihen.-mondta anyu
-Jé ezt is megéltük
-Ne szemtelenkedj.- Szólt rám apu
-Bocsi.-és mentünk is Sznob falvára. Út közben azon járt az eszem vajon mien lehet a fiúk, hányéves, férj, vőlegény vagy egyikse. Nem tudom mért kondolkodtam rajta na mindegy. Amint befejeztem a gondolkodást meg is érkeztünk
-Remélem velem egy idős.-mondta a bátyám
-Engem valahogy nem izgat-mondta apánk
-Inkább vadásznál igaz.-mentem odahozzá és átöleltem a derekát ő meg a vállam
-Ennyire látszik?-nevetett
-Nem csak ismerlek Apu.-adtam neki egy puszit
-Á örülök hogy megérkezdtetek.-mondta Sir Arnold Macansie
-Arnold jó újra látni-mondta apám
-Maria semmit nem változott kegyed elbűvölő mint mindig
-Köszönöm Sir Arnold
-Khaleb üdvözöllek.
-Uram.-bicentett a fejével na igen ő se kedveli őket tulzottan
-Ó csak nem Elizabeth?-kérdezte a feleségével egyszerre
-Jó napot.-mosolyogtam ekkor bementünk ahol egy 18 évesnek kinéző fiú volt aki nagyon sármos volt
-Üdvözlöm önöket Jared Macansi vagyok.-mutatkozott be Jared és szeme megakadt rajtam
-Szervusz Robin De Noir vagyok ő a nejem Maria és a gyermekeink Khaleb és Elizabeth
-Szervusz Jared-köszönt a bátyám miközbe szigorúan nézett rá mert még mindig engem tüntetek ki figyelmével
-Örülök hogy megismerhetem-mosolyogtam rá
-Ugyszintén-viszonozta a geztust ezután mentünk vacsorázni ahol Khaleb és Jared közt ültem és mindenki beszélt mindenkivel
-És hány éves kegyed?-kérdezte mosolyogva
-Először is tegeződjünk úgy könnyeb a beszélgetés.
-Rendben
-És 15 esztendős vagyok. És Te?
-18.-húzta ki magát büszkén-És udvarlód van?
-Nem nincs -itt felcsillant a szeme-És jegyesed?
-Nincs apám még legalább nem piszkál hogy nősülj meg.-nevetett és én is csatlakoztam
-Adig örülj engem nagyapa már most piszkál hogy menjek férjhez bezzeg Khalebet nem.
-Mért ő hány éves?
-20
-Furcsa
-Elégé.
-Van kedved kilovagolni még világos van?
-Persze örömmel.-villanyozóttam fel
-Apám Elizabethhel kilovagolnánk ha nem baj.
-Nem dehogy Robin?
-Rendben ma úgy is itt éjszakázunk.
-Vííí köszi apu-pusziltam meg. és mentünk volna
-Hé és én?-nézett rám értetlenül a bátyjám mire neki is adtam eggyett és indultunk
-Parancsolj ő itt Selena. Hűséges kanca-adta oda a ló kantárját
-És a tiednek mi a neve?
-Derek. -és már fel is patant rá ahogy én is
-Hú lovagló ruhába azért kényelmesebb-jegyeztem meg mikor az erdő szélén voltunk
-Vissza forduljunk?-kérdezte aggódva
-Nem dehogy. ÉS eddig hol voltál?
-Bécsben. Ott tanultam harcot de hazajöttem
-Apa szerint a harc az ember vérében van azt nem lehet tanítani mert ez egy ösztön és a vadászatnál is így van.
-Így figyelsz apádra?
-Dehogy csak ezt minden nap elmondja. Ahogy a klán dalát is kornyikálja.-nevettem fel és Jar is csatlakozott
-Az az a kukuri izé ugye?
-Igen az. Ne akard hallani a családomtól mert megfulsz a nevetéstől.
-Észben tartom. Viszont ideje vissza menni alkonyodik.
-Rendben-sóhajtottam amint visszaértünk a lovakat visszavezettük a karánba
-Nem is tudtam hogy a nők így tudnak lovagolni.
-Félig Merryweather vagyok és azok kiváló lovasok.-magyaráztam
-Akkor ez is a véredben van?
-Is?
-Nos apád kiváló vadász és harcos amit minden bizonnyal örököltél.
-Apától ennyit örököltem plusz a szemem.-erre belenézett mélyen a szemembe mintha a lelkemig látna
-A tiedben úgy csillog mint a csillagok az éen-bólokt mire elpirultam
-Köszönöm.-mondtam zavarban
-Nincs mit.-és bementünk a társalgóba
-Nahát alkonyatra haza is értetek?-lepődött meg apám
-Este az erdők veszélyesek.-mondta Jared
-Utálom hogy mindig van valami baj és nem lehetek este is az erdőben-mondtam mire mindenki nevetett
-Ebben rám ütöttél-mosolygott anyu
-Hát ha egyszer telis-tele van szebbnél szebb helyekkel-mondtam vágyakozóan
-Egyszer kimegyünk családostul-adta meg magát apa mert tudta hogy most ezt akartuk volna kérni anyuval
-Köszönjük-csókolta meg anya apát
-Hé kiskoru is van itt.-szólt rályuk Khaleb
-Aki már eladó sorba került.-mondta apa mire Jarednek felragyogott a szeme ami senkinek nem kerülte el a vigyelmét
-Mi?-kérdeztük egyszerre Khalebbel
-Nem adom a kishugom.-ölelt meg de úgy hogy majdnem megfullattam
-Megfolytasz.-erre elengedett-Apu én nem lennék jó feleség-ráztam a fejem
-Ezt miböl gondolod?-kérdezte Mrs.Macansie
-Nem tudom csak úy érzem.-mondtam az igazat és leültem Jared peddig mellém
-Szerintem pompás feleség fog válni belőled kicsim-mondta anya és odajött megölelni majd leült vissza papi mellé aki a másik oldalamon volt
-Mindegy ne erről beszéljünk.-erre mindenki elkezdett beszélni mindenkivel
-Húgi gyere.-mondta a bátyám mire hangtalanul követtem őt az étkező felé-Miből veszed hogy rossz feleség lennél?
-Nézd én Holdhercegnő vagyok-ezt nem említettem anyából kiszált a varázs mikor teherbe esett velem és belémszállt-Ha megtudják mindenki engem akar majd nejéül. És félek ogy milesz ha olyan férjem lesz akinek csak az számít hogy a Holdhercegnő vagyok-vallotam be neki
-Szóval inkább a férjedtől félsz-állapította meg
-Igen-ismertem el
-Akkor saját kezüleg végzek vele-szánta el magát és a szemében megcsillant az elszántság
-Köszönöm jó bátyj vagy-öleltem meg és mentünk vissza
-Elizabeth képes lennél itt élni?-kérdezte Sir Arnold
Nem tudom. Talán-nem igazán értettem mi folyik itt de mikor a szüleimre néztem rályöttem Jared megkérte a kezem a szüleimtől.